Még az első poszthoz érkezett kérdés több témában is, igyekszem ezek mentén mesélni nektek arról, hogyan is dolgozunk a filmekben.
Nagyon fontos különbséget tenni a buszos (=színészt sminkelő) és a statiszta csapat ideje és felszerelése között, hiszen más a cél, és más mennyiségű embert kell elkészíteni. A statisztákkal fogok majd külön foglalkozni, most főleg a buszos élményekről mesélek nektek.
Előzőleg a fittingekbe adtam némi betekintést, alapvetően az itteni tapasztalatok alapján szoktuk belőni, kire kb. mennyi időt kell szánni. Egy férfi alapsmink 15 perc körül szokott indulni, kivéve ha mondjuk speckó arcszőr-dolgunk van vele (a sminkes dolga a bajuszt-szakállat igazítani, adott esetben felragasztani), szóval 30 percre felkúszhat, de ritkán hosszabb.
Ebben benne van a csevej, arctisztítás, krémezés, alap termékek felvitele (srácoknál általában minimális arcápolás, alapozó és/vagy korrektorozás bőrhibáktól függően, arcformázás-kontúrozás, fixáló-mattító púder), és ha van valami extraság, az is; mondjuk szemöldök-erősítés, szem-kiemelés, esetleg vékony réteg szempillaspirál, vagy ha pl. a saját szájszín élénk, annak tompítása. Ezen felül ha saját tetoválást kell takarni/újat felrakni, az még igényelhet további 5-30 percet nagyságtól és darabszámtól függően – nyilván mindenkinek egyedi a tempója, most egy átlag, kényelmes, „ideális” helyzetet vázolok fel.
Csajoknál inkább 30 percről indulunk, bár a fiatal lányoknak egy no-makeup 15 perc alatt simán megvan, ha szép a bőre. Amúgy is jellemző hogy a „láthatatlan” smink nagyja nem azon múlik, hogy a végeredményben mit látsz, hanem azon, hogy előtte milyen „alapanyagból” kell dolgoznunk. A legutóbbi forgatásunkon volt egy lányzó akinek tele volt apró piros gyulladt pattanásokkal és hegekkel az arca, ott például csak az alapozás el tudott vinni 15 percet, sokféle trükköt bevetve (pl. a piros pöttyök korrigálása zöldes sűrűbb korrektorral, ami a színét semlegesíti, majd az egészre airbrush-sal egy leheletnyi teljes fedés, összedolgozva a saját arcbőrét a korrigált pöttyökkel). Ugyanúgy egy érettebb bőrnél ha a szem alatti terület látványosan sötétebb, ott is érdemes színkorrekciót bevetni, több vékony rétegben érve el a kívánt hatást, mivel a szem körüli ráncokba nagyon könnyen beül az anyag. Persze krémekkel, szérumokkal, arcmaszkokkal, masszázzsal látványos különbséget lehet elérni, de ezek aztán pláne időigényesek, amire a legtöbb forgatáson nem adják meg a lehetőséget. Nyilván minél kevesebb terméket kell feltenni, annál szebb és láthatatlanabb lesz a végeredmény, ugyanakkor valamennyi muszáj, különben nem lesz meg az a fedés, egységesített arcbőr. Drámaibb sminkek esetén, ha még műszempillát is ragasztunk, esetleg erős csillámos, tripla tusvonalas neonzöld átmenetes drag queen smink készül nyilván több idő szükséges, de sminkre 1 óránál többet nemigen szoktak adni, azt is nagyon ritkán lehet kikönyörögni különleges indokkal.
Ebben a sminkben a kezek befestésében, tetoválások-eltüntetésében segédkeztem, egy nem szokványos beauty vámpír-smink készült, szépen látszik a kontúrozás, az izgalmas karakterizálás amit a fantasztikusan ügyes kolléganőm álmodott meg a karakterhez. Itt a teljes sminkre és hajra 2 órát kaptunk, de úgy, hogy sminkben szinte végig párhuzamosan dolgoztunk rajta ketten, két alkarja végig volt tetoválva a hölgynek, ha hátul kivágottabb volt a ruhája, ott is le kellett pacsmagolnom, ráadásul egy speciális festéket használtunk, ami nem jött le és nem kente össze a kosztümöt, cserébe sokkal pepecselősebb volt felkenni és lassabban száradt meg. Arra büszke vagyok hogy az arcán és nyakán használt halott alapozó színéhez én kevertem ki a passzoló PAX festék színt.
Meg kell jegyezni egyébként, hogy azért a film egy picit többet elbír, mintha a való életben néznéd a sminket, szokták mondani hogy a fotózás levesz 40-60%-ot is akár, a film 10-20%-ot, ami annyit tesz, hogy a fény, a lencsék, optikák érzékenysége, típusa, a kamera közelsége az archoz mind mind tudnak javítani vagy rontani a smink összképén; egy picit vastagabb (de tényleg leheletnyivel) alapozás talán élőben sok lenne egy férfi arcán, filmen viszont ezek miatt nem veszed észre, egy élénkebb, erősebb smink egy picit visszafogottabbnak, fakóbbnak fog tűnni. Érdemes ezeket is észben tartani ha az ember ilyen helyeken dolgozik.
Külön kategóriába tenném a látványos sok prosthetices szörnyes/véres filmeket, itt nem ritka a 2-3 órás precall (a hivatalos alap stáb érkezési ideje a call time, mi az előtt vagyunk behívva), de pl. a Stranger Things Vecnája 8 órán keresztül készült. Az olyan film, amiben csak szörnyikék vannak, iszonyú ritka, nekem nagy mázlim hogy dolgozhattam egyben (életem kb legfantasztikusabb melója volt egyébként), jellemzően a karakterek 90-95%-a humanoid, max van rajtuk kis ezaz (seb, heg, implant, tetoválás) és csak 5-10% a brutál prosthetices lény, szörny, vagy szuperhumán valami. Elég gyakran neki külön teamje van, akik csak azokra a napokra jönnek be amikor jelenése van a lényecskének. Mondjuk az is jó buli, de ott az idők is tök egyediek és az időbeosztásért felelősök is jobban megértik a sokórás elkészülést.
Aztán ugyan teoretikusan meg vannak beszélve ezek az idők, de mi van ha a színész késik? Vagy tovább tart az átöltözése? Vagy hamarabb akarják bevinni a setbe? Nyilván sokszor a mi időnkből csippentenek le. Ha a haj és a smink jól össze tud dolgozni, van hogy egyszerre csináljuk ketten a színészt, így spórolunk időt, de olyan is van hogy a színész érkezési időpontjába nincs beleszámolva hogy sminkhaj előtt reggelizne, így a székünkben ülve eszik amíg mi dolgozunk rajtuk… nem ritkán úgy, hogy nekünk sem volt időnk reggelizni, vagy a mi érkezésünkkor még nincs reggeli, utána pedig nincs már időnk rá vaagy addigra elfogyott… not funny.
Így vagy úgy, az azért jellemző minden filmre hogy az elején kialkudott elkészítési idők a forgatási napok lepörgésével kicsit rövidülnek; belemegy a kezünkbe a rutin, ismerjük a színészünk nyűgjeit, nem gondolkodunk hogy melyik termékért nyúlunk, megvan a bevált szett, ecsetek, eszközök. Persze akadnak nehéz napok (kinek nem?), szóval hivatalosan nem kérünk kevesebbet később, mert bármikor közbejöhet valami, de ilyenkor már nyugodtabb és olajozottabb a gépezet, nincs ideges kapkodás általában (haha, csak vicceltem, valami mindig, MINDIG a feje tetején áll a forgatáson. Az egyetlen biztos dolog a változás, erre mindig számíthatsz.)
És hogy mivel dolgozom? Nyilván ez is baromi egyéni, nincs két egyforma szett. Ahogy megismered a cuccaidat, az ecseteidet használod sokat, próbálgatod erre-arra, ki fog alakulni hogy mit mihez szeretsz használni. Én pl. már sosem úgy nyúlok az ecseteimhez hogy kell „A” rúzsecset vagy „AZ” alapozóecset, hanem átgondolom hogy milyen hatást szeretnék elérni. Néha a sűrű alapozóecsetemhez nyúlok, néha keresek egy kerekebb, lazább végűt, rúzsnál is van hogy egy kisebb satírozó szemhéjpúder ecsettel viszem fel, attól sokkal fluffybb, satírosabb lesz a széle, lágyabb az átmenet, nem egy folytonos határozott körvonal. A krémes pirosítót hol púderecsettel, hol alapozóecsettel viszem fel, a szemöldökhöz néha amit épp összekentem sötétbarna/fekete festékkel abból kidolgozom a maradékot (mondjuk ezt inkább csak magamra alkalmazom :D) – ez ilyenkor lehet tusmaradék, szemceruza, szemhéjpúder, sőt, volt már spirál is.
De mondjuk én szeretek kísérletezni magamon, engem baromira inspirálnak azok a helyzetek amikor limitált eszközökből kell megoldani valamit – a kedvencem egy olyan szitu volt ahova csak koszolni hívtak szívességből, de „van minden, ne vigyek semmit”, szóval pár por koszon kívül béna koszolóecseteim voltak csak (ebayes óccsó ecsetek gagyi szétesős nyéllel), de kitaláltuk hogy az egyik csajnak valami vikinges arcfestés-smink legyen már, szóval valakinek a táska aljából előhalásztunk egy törött fekete szemhéjpúdert és egy ezüst szemceruzát, és ennyivel alkottam. Nyilván nem nagy szám, de én iszonyúan élveztem 🙂
Azóta is gyakran előfordul hogy elpakolom a kedvenc cuccaimat a dolgozós szettbe, és a maradékból vagyok kénytelen kisminkelni magam – ez persze néha lassítja a folyamatot, ami aznap reggel nem a legjobb ötlet, de legalább rá vagyok kényszerítve hogy a többi cuccomból válogassak. Néha ilyenkor fedezek fel újra régi kedvenceket vagy bizonyosodik be valamiről hogy már nem az igazi, nem működik jól és legalább akkor meg is szabadulok tőle azzal a mozdulattal – bár legtöbbször találok neki valami funkciót 🙂
Miről olvasnátok legközelebb? Van még pár téma a tarsolyomban, pl. a már sokat emlegetett statisztéria, vagy a survivor-üzemmód kellékei avagy hogyan éld túl a forgatást, de bármiről szívesen mesélek ami még érdekelhet titeket! Írjátok meg!
Vélemény, hozzászólás?